Sorozatok a világegyetemről

Sorozatok a világegyetemről

Minden este 20:00 órakor

Galéria

Túl a Földön

Május 17-21., május 24. (hétköznap)

A Túl a Földön igazán egyedi módon mutatja be az utat, melyet az űr meghódítása és a világegyetem alapos megismerése felé tettünk meg.

A hat epizódban a nézők az világűr legtávolabbi mélységeibe juthatnak el, miközben felfedezhetik, hogyan vetették bele magukat az első úttörők az ismeretlenbe, és milyen új módszerekkel kutatják napjaink tudósai az univerzumot. A sorozat, többek között feltárja, hogyan feszegettük a holdra szállással az emberi utazás tudományos határait, valamint, milyen szerepet szántak következő célállomásunknak, a Marsnak az emberiség jövőjében.

A világűr rétegei

Május 25-28., május 31. - június 3. (hétköznap)

A műsor a világegyetem legrejtettebb titkait fedezi fel, és soha nem látott világokat tár fel – lenyűgöző számítógépes animációval rétegről rétegre fejti fel előttünk a világűr felépítését, eredetét és csodáinak rejtett titkait. Szakértők közreműködésével az egyes epizódok olyan küldetéseket vagy kísérleteket mutatnak be, amelyek az egyedülálló tájak felfedezésére irányulnak. A dübörgő plazmatengerektől a fekete lyukakból áramló energiáig ez a sorozat a hiányzó anyagot vizsgálja, és feltárja azt tudományt, amely meglepő szerepet tölt be abban, hogy meghatározzuk helyünket az univerzumban.

Útikalaúz a Naprendszerhez

Június 4., 6-7-11., 14-15. (hétköznap)

Ez a mérföldkőnek számító sorozat csokorba szedi és megvizsgálja az emberiség eddig tett legnagyobb utazásait a világűrben, nem kisebb kérdésekre keresve a választ: Honnan jöttünk? Hogyan alakult ki a Naprendszer? Egyedül vagyunk-e az világegyetemben? Beléphetünk a világ űrkutatási központjaiba, bepillanthatunk egyedi forrásaikba, mindezen felül megismerkedhetünk tudósokkal és az űrbeli küldetések megvalósítóival. Ez a lélegzetelállító sorozat elkalauzol minket a Naphoz, a bolygókhoz, a Holdhoz, az aszteroidákhoz és még tovább… Felfedi a technikai kihívásokat, a tudományos áttöréseket és az áldozatokat, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy mindezen információkat visszajuttassák a Földre az emberiség számára.

A bolygók története

Június 16-18., 21-22. (hétköznap)

Ez a bámulatos sorozat páratlan vizuális effektekkel kelti életre a naprendszer nevezetes pillanatait és meséli el mind a nyolc bolygónk izgalmas történetét. Elrepít minket e világok eleven felszínére és bemutatja milyen jelentős drámai események formálták azzá, amivé váltak. A bolygók története felfedi a legújabb kutatások eredményeit, melyek lehetővé teszik a bolygók múltjának feltárását. A sorozat összeilleszti az egyes puzzle-darabokat: a Mars varázslatos, elveszett vízeséseit, a bolygók tömeges vándorlását, miközben történetük kezdetén a pozíciókért „harcoltak”, és a Szaturnusz jövőjét, amint egyik holdja gyönyörű vízalatti világgá alakul.

Einstein és Hawking, az Univerzum mesterei

Június 23-24. (hétköznap)

Albert Einstein és Stephen Hawking. A XX. század legnagyobb elméi közé tartoztak. Einstein volt, aki megalkotta a relativitáselméletet, mely magyarázza és előrejelzi az univerzum működését létrejöttétől utolsó pillanatáig. Hawking mindezt kvantumszinten alkalmazta a világegyetem mélyebb megértéséhez, és legfőbb törekvése volt létrehozni „mindenség elméletét”. A dokumentumfilm interjúkon és eredeti felvételeken keresztül kelti életre a két tudós szellemét, új vitákat, ellentéteket lobbantva fel köztük, és bepillantást engedve életükbe. A tudomány két óriása. Két elképesztő elmélet. De melyikük a világegyetem valódi mestere?

A holdexpdíció 8 napja

Június 28-29. (hétköznap)

A holdexpdíció 8 napja – az Apollo–11 útjának 50. évfordulójára készült egész estés dokudráma – a küldetés eddig elmondatlan történetét kelti életre.
A film az űrhajósok által a pilótafülkében felvett többórás, titkosítás alól feloldott hanganyagon, a legmodernebb digitális effekteken, valamint dramatizált színészi játékon keresztül egy lenyűgöző 21. századi vizuális kirándulást tesz lehetővé, melynek során a kapszulában találjuk magunkat, minden eddiginél közelebb a három űrhajóshoz.

Holdra szállás, ami megváltoztatta a világot

Június 25. (hétköznap)

Holdra szállás, ami megváltoztatta a világot aktuális és eredeti hangvételben ünnepli az Apollo–11 történelmi, 50. évfordulóját. Ez az inspiráló dokumentumfilm szakít a konvenciókkal, mert az emlékezetes lépéssel indít, mielőtt visszatekerné az idő kerekét, hogy részletekig menően bemutassa a holdraszállást megelőző drámai egy órát.
Az egyedi és újszerű megjelenítés egy hihetetlen, eddig el nem mondott történetet mutat be; ugyanis a holdra szállás a rendszerhibáknak, baleseteknek és a balszerencsének köszönhetően majnem meghiúsult. A Holdra szállás, ami megváltoztatta a világot az űrhajósok hősiességét és a houstoni csapat zsenialitását helyezi középpontba, akik leküzdötték az akadályokat és sikeresen leszállították az embert a Holdra.

Földünk újramérve

Május 15. (hétvége)

Földünk felülete mintegy 150 millió négyzetkilométer. Az olyan szolgáltatások megjelenése ellenére, mint a Google Maps, még ma is akadnak fekete foltok a világtérképeken. Legalábbis mostanáig. 200 évvel Alexander von Humboldt expedíciói után radarműholdak, drónok és speciális kamerák újra méretet vesznek világunkról. Centiméter pontossággal, éjjel-nappal.

A holdra szállás elfeledett hősei

Június 5. szombat

Az Apollo űrprogram szívében, ebben a nagy teljesítményekkel fémjelzett évtizedben volt egy csapat, mely a földi irányító központban dolgozott, és melynek tagjai gazdasági zűrzavar és globális konfliktus közepette látták meg a napvilágot. A hétköznapi környezetből azonban rendkívüli csapat kovácsolódott össze. Elindultak egy úton, melyet JFK úgy jellemzett, mint a legkockázatosabb, legveszélyesebb és legnagyszerűbb kalandot, amelybe az emberiség valaha belevágott. A filmben rajtuk kívül Apollo űrhajósok és modern NASA repülésirányítók is megszólalnak, végigkalauzolva a nézőt a program akadozó kezdetétől a Mercury és a Gemini küldetésen, valamint az Apollo 1 tragédiáján át egészen a dicsőséges holdra szállásokig.

Az utolsó ember a Holdon

Június 12. szombat

Amikor Gene Cernan, az Apollo űrhajósa 1972 decemberében a Holdra lépett, a lábnyomát és a lánya monogramját hagyta a Hold porában. Most, 40 évvel később, készen áll, hogy megossza személyes történetét beteljesült álmokról, szeretetről és veszteségről. A dokumentumfilm ritka, archív felvételek teljes tárházát vonultatja fel, és visszaviszi Cernant a Cape Kennedy űrállomás kilövőállására, az Arlington temetőbe és texasi farmjára, ahol menedéket talál a múlt elől, mely fogva tartja.

Az Apollo krónikák

Június 13. és 20. vasárnap (dupla részek)

1969. július 20-án először lépett ember a Holdra. Az idáig vezető háttérsztori azonban legalább annyira monumentális, mint maga az esemény. Ez a 400 000 főt számláló „Apollo hadsereg” története, melynek küldetése a holdra szállás megvalósítása volt. Az űrhajósoké, akik felkészültek az űrutazásra, de arra nem, hogy nemzeti hősként éljék le az életüket, és sok-sok elfeledett, mégis kulcsfontosságú próbatételé és kudarcé, melyek mind egy-egy lépéssel közelebb vittek minket a Holdhoz.

Az amerikai űrprogram története

Június 19. szombat

1961-ben John F. Kennedy elnök bejelentette, hogy a NASA még abban az évtizedben űrhajóst fog küldeni a Holdra. Az űrverseny egész generációkat ösztönzött tudományos, technológiai vagy mérnöki karrierre, és voltaképpen ez vezetett a ’90-es években robbanásszerűen bekövetkező technológiai fellendüléshez. A dokumentumfilmből a világ vezető űrutazás-szakértőivel, többek között Jim Lovell és Story Musgrave űrhajósokkal, Neil deGrasse Tyson asztrofizikussal, valamint mérnökökkel és az „űriparág” vállalkozóival folytatott interjúkon keresztül ismerhetjük meg az amerikai űrprogram múltját, jelenét és jövőjét.

A holdra szállás

Június 26. szombat

1969 júliusa. Amerika történelmet ír: elsőként küld embert a Holdra. A magával ragadó dokumentumfilm olyan erővel tárja elénk ezt a nem mindennapi történelmi pillanatot, hogy szinte a saját nappalinkban élhetjük át a holdra szállást. A dokumentumfilmből azt is megtudhatjuk, milyen kevésen múlt, hogy a küldetés nem fulladt kudarcba: Neil Armstrong-nak kézi irányításra kellett váltania, és mindössze 30 másodpercre elegendő üzemanyaggal landolt. A NASA felvételei és a korabeli nemzetközi híradások hihetetlenül élénken keltik életre a történelmet. Repüljünk vissza az időben és kísérjük végig az emberiség leghíresebb ugrását!

A csodálatos Hold

Június 27. vasárnap

Vörös hold, szuperhold és teljes holdfogyatkozás. Fedezzük fel a Hold szemet gyönyörködtető csodáit szerte a bolygón! Az alacsony megvilágítású felvételeken természetes fényében láthatjuk a Holdat úgy, ahogy talán még soha, melyek megmutatják, milyen rendkívüli hatással is van bolygónkra az égitest. Alámerülhetünk a Csendes-óceán déli részének gazdag mélytengeri világába, ahol a korallzátonyok a holdfázisokkal szinkronban tenyésznek. Ellátogathatunk a hongkongi őszi fesztiválra, ahol az egész város a Hold bűvkörébe kerül, és tanúi lehetünk, ahogy a teljes holdfogyatkozás az Egyesült Államokon átvonulva éjszakába fordítja a nappalt.

Ember a Holdon

Június 30. (hétköznap)

Az első holdra szállás „bennfentes” története az Apollo 11 küldetés asztronautáinak és más kulcsfiguráinak, valamint az otthon őértük izguló személyek egyedi és hiteles szemszögéből. Annak idején világszerte 600 millió ember követte élőben az Apollo 11 küldetését. A NASA tisztjei elárulják, milyen közel voltak a kudarchoz, a családtagok pedig visszaemlékeznek rá, milyen idegesen hallgatták a rádiós közvetítést, miközben nem lehettek biztosak abban, hogy valaha viszontlátják-e szeretteiket. A film arra is kitér, milyen fontos volt Amerika számára az első holdra szállási küldetés egy olyan korszakban, melyet az Oroszország ellen viselt népszerűtlen hidegháború és nukleáris versengés fémjelzett.